Értékelje a céget!
37 találat 1 | 2 | 3 | 4

Chernel Kálmán Városi Könyvtár

Cím:
9730, Kőszeg Várkör 35-37
fax:
94/563-045
telefon:
94/563-045
Tevékenység rövid leírása:
EU különgyűjtemény, kb 600 db idegen nyelvű dokumentummal, található könyvtárunkban.
A gyengénlátók részére olvasó készüléket tudunk biztosítani. 14 település mozgókönyvtári ellátását végezzük.
Történelmének és műemlékeinek gazdagságáról nevezetes, 12000 lakosú kisváros az Alpokalján. Az első adatok a 13. századból maradtak fenn róla. Híressé Jurisics Miklós tette, aki 1532-ben maroknyi csapatával megvédte várát a törököktől. 1648-ban lett szabad királyi város.
Műemlékeit szerencsére megkímélték a háborúk, így ma Vas megye egyik fő idegenforgalmi célpontja. Iskolavárosként is számon tartották, elsősorban katonaiskolája és tanítóképzője volt nevezetes. Ma három általános iskola, két középiskola, két bentlakásos gyermekintézet működik a városban. Kulturális intézményei közül meg kell említeni gazdag múzeumait: Vármúzeum, Tábornokház, Öregtorony, Arany Egyszarvú, Patikamúzeum, Fekete Szerecseny Patikamúzeum. Sok vendéget vonzanak hagyományos rendezvényei: a Szőlő Jövésnek Könyve-emlékünnepség, az Ost-West Folkfesztivál, a Kőszegi Várszínház előadásai, a Lajtha László Zenei Tábor és a Kőszegi Szüret.
Természeti szépségekben bővelkedő környezettel, tiszta levegővel, s nem utolsósorban a Chernel Kálmán Városi Könyvtárral is várja Önt!
Könyvtár nyitvatartás: H - ZÁRVA K - P 8,30 - 17,30 Sz 8,30 - 13
Nyári nyitvatartás: H - ZÁRVA K - P 8,30 - 17 Sz 8,30 - 12

Zsigmond Kútja Vendéglő

Cím:
2500, Esztergom Dobozi Mihály u. 3.
fax:
(33) 313-995
:
(33) 313-995
Tevékenység rövid leírása:
Fő tevékenységünk az idegenforgalomra épülő szolgáltatás, amit a Bazilika közelége határoz meg. 40-60 főt tudnak fogadni. Vállaljuk rendezvények, családi ünnepek, munkahelyi s egyéb összejövetelek lebonyolítását is rugalmas nyitvatartással. A vár-hegy a Bazilikával a megújult királyi várral (Vármúzeum) Esztergom idegenforgalmának célállomása. A turistáknak, kirándulóknak további élményben lehet részük, ha két perces séta árán felkeresik éttermünket. A Bazilika előtt, tőle mintegy 150 méterre, kis egyirányú utcában található a Zsigmond Kútja Vendéglő. Műemlékileg védett házból alakítottuk ki kötelességünknek érezve a konzervatív hangulat, a ?kisvendéglői" jelleg formálását. Ennek megvalósulásában a sors és a szerencse is mellénk állt. A bontási átalakítási munkák során kincset találtunk, helyesebben kincset érő kutat. Impozáns méretű márvány tömb fedte, amit bélyeges téglából rakott boltozat tartott. A boltozatot megbontva jutottunk le a kútba. Vendégeinknek ugyanezt nem biztosíthatjuk, viszont kötelességünknek érezzük, hogy megtekintsék. A vendéglő nevéhez adva van tehát a kút, a keresztnevet előtagként a tulajdonos kölcsönözte. Keressék Onök is a Zsigmond Kútja Vendéglőt!

Faluház - Budakalász

POZSONYI ÉTTEREM ÉS SÖRÖZŐ

Cím:
9023, Győr Török István út 36.
telefon:
+36-96-425-252
fax:
+36-96-425-252
Tevékenység rövid leírása:
Győr-Ady városban nyugodt környezetben légkondicionált helységekkel várjuk kedves vendégeinket! Élőzene, Rendezvényszervezés!

Klimatizált kellemes környezetben, ízletes ételekkel, nagy italválasztékkal várjuk minden kedves vendégünket.
Gyakorlott személyzetünk vállalja
nagyobb rendezvények lebonyolítását is maximum I50 főig.
Egyéb alkalmakra különleges lakomákat és reneszánsz étkeket ajánlunk.
Harminchárom fős kistermünk kiváló kisebb összejövetelek, meghitt családi ünnepségek lebonyolítására, akár a nagyteremben zajló eseményekkel párhuzamosan.
Éttermünkben a hét minden napján 3 féle menüből választhatnak vendégeink,
emellett szezonálisan megújuló ajánlatokkal is várjuk Önöket.

Lelle Vendéglátóipari és Kereskedelmi Kft.

Vista Rendezvényközpont

Cím:
1061, Budapest Paulay Ede u. 9.
telefon:
06/1/ 788-7465
e-mail:
06/1/ 788-7465
Tevékenység rövid leírása:
A Vista Rendezvényközpont otthont ad különböző rendezvényeknek, ehhez teljeskörű szolgáltatást nyújt megrendelői számára. Legyen szó terembérlésről vagy teljeskörű megszervezésről, szívesen állunk rendelkezésére a fenti elérhetőségeken. További információk a www.vista.hu oldalon olvashatók.

Reneszánsz Étterem és Parti Szerviz - VIP.21 Kft.

Cím:
2230, Gyömrő Szent István út 21.
fax:
29/530-381
telefon:
29/530-381

Kultúrház, Levél

Cím:
9221, Levél Fő u. 30.
telefon:
96/229-103
e-mail:
96/229-103
Tevékenység rövid leírása:
Levél Magyarország nyugati csücskében, Mosonmagyaróvártól 5 km-re fekszik. Első - német nyelvű- említése a pozsonyi káptalan által 1410-ben kiállított oklevélben Kalthosthan formában fordul elő. Magyar nevével az 1532. évi adóösszeírásban találkozhatunk eloször. A XVI-XVII. Századig több alakban volt használatos: Lovér, Lever, Levél. A hagyományok szerint neve - Lővér - a besenyő gyepüőrök, íjászok, emlékét őrzi. Későbbi lakói a magyaróvári vár szekeresei, futárai és postásai voltak. Ez a népesség a törökök 1529-es hadjárata során - Győr ás Moson megye pusztulásakor - kényszerül elhagyni lakhelyét. Helyükbe I. Miksa 1570 körül württenbergi szászokat, német nyelvű katolikus etnikumot telepített. A 15 éves háború ((1591-1606) során a lakosság - az 1594-es győri ostrom után - a török pusztítás áldozatává vált. Katolikus templom a XVII. században a temető közepén állt, ahol késobb a katolikus plébánia és népiskola is épült. Annyi bizonyos, hogy 1692 előtt készült, mert ettől az évtől kezdve vannak még a keresztelési anyakönyvek.Az 1683-as török támadás sem kímélte a községet. A Bécs alá nyomuló, fosztogató török sereg elől a falu lakossága a Hanság és a Duna mocsaraiba menekült. Levél fejlodése 1711 után, a békés idoszak beköszöntével vett nagyobb lendületet. A lakosság száma nőtt, intenzíven fejlődött a földművelés és az állattenyésztés, terjedt a birkatenyésztés, a méhészkedés és a szőlőkultúra. A község legnagyobb birtokosai ez idő tájt a Zichy grófok voltak. Mária Terézia rendelete nyomán 1773-ban urbárium készült levélről, mely szerint a falu földesura Habsburg Mária Krisztina. Lakói szabad úrbéresek, német származásúak. II. József császár türelmi rendelete értelmében Hegyeshalom és Levél közös egyházközséget alkotott. Az ágostai evangélikus egyházközség 1789-ben építette fel mai templomát. Az 1809-es francia megszállás is súlyos terheket rótt az itt élőkre. A XIX század elso harmadában a Lajta folyó árvizei, a betegségeket terjesztő járványok és a mindent elhamvasztó tűzvészek okoztak károkat. Az 1848-as polgári forradalom és szabadságharc eseményei rendkívül érzékenyen érintették a lakókat: gyakran és nagy mennyiségűélelmiszert és takarmányt rekviráltak az átvonuló horvát, magyar és osztrák csapatok. 1852-ben épült fel a katolikus iskola. Az 1867-es kiegyezés pozitív változásokat hozott. Az eddigi kisközség 1899-ben nagyközséggé vált. Lakossága folyamatosan gyarapodott, a századfordulóra elérte a másfélezres létszámot. Sorban alakultak a különböző egyesületek pl. az Önkéntes Tuzoltó Egyesület. 1889-ben. A közösségi testületek közül is kiemelkedő volt a földművelés és az állattenyésztés felvirágoztatására 1900. október 14-én alakult Tejszövetkezet. Ennek létrejöttében úttörő szerepe volt Újhelyi Imre akadémiai tanárnak. Vezetésével a szakembergárda meghonosította a Siementhali szarvasmarhafajta nagyméretű tenyésztését, s ezzel Levél nemzetközi hírnévre tett szert. A lakosság a tenyészállatok eladásából jelentős jövedelemhez jutott, amit a község fejlesztésére fordíthatott. 1901-ben építették a Községházát Zecher János komuves- és Nitsch János ácsmester vezetésével. Ugyanebben az esztendőben épült tejcsarnok is. A levéli gazdák felbuzdulva a szarvasmarha tenyésztés sikerén, lótenyésztő szövetkezetet is alapítottak. A beruházások és vállalkozások segítésére létrehozták a Hitelszövetkezetet is 1905-ben. 1906-ban óvodával gyarapodott a község. A I. világháború után a 20-as évek közepére állt ismét talpra a falu. 1926-ban megindult a község villamosítása, amelyet a következo évre be is fejeztek. A gazdák gyümölcsösöket telepítettek, fellendült a gabonatermesztés, s a megnövekedett jövedelmekbol kulturális célokra is jutott. 1928-ban megalakult a fúvószenekar Wagenhofer Henrik vezetésével. 1930-ban 1530 német, 171 magyar anyanyelvu lakosa volt a községnek. Rendelkezett római katolikus és ágostai evangélikus elemi iskolával, állami kisdedóvóval, tűzoltó és levente egyesülettel. A gazdasági világválság súlyos gondokat okozott. 1933-ban a gazdák megtagadták az adófizetést, ezért a község önkormányzatát 1934 júniusáig felfüggesztették. A II. világháborúba hadba vonultak közül 101 katona halt meg, vagy tűnt el örökre. A front átvonulása során rekvirálás címén mind a német, mind az orosz katonák is kifosztották a falut, az állatállomány zömét elhajtották. A háború után a német lakosság döntő részét kitelepítették. Helyükre az ország több vidékérol (Somogy, Szabolcs), Erdélyből, Felvidékről érkeztek telepesek. 1948 után öt szövetkezeti csoport, majd az 1956-os feloszlásuk után három új alakult. Napjainkban 2 szövetkezet muködik. Az 1956-os forradalom mosonmagyaróvári eseményeiben részt vevő Gulyás Lajos református lelkész a megtorlás áldozata lett. Sírja a levéli temetőben van. Az 1960-as és 70-es években ismét fejlődésnek indult a falu. Tűzoltószertár, szilárd burkolatú utak és vízmű épült, megindult az autóbusz közlekedés. Az 1980-as években új utcák épültek, az idegenforgalom növekedésével több vállalkozás indult pl. üzletek, motelek, benzinkutak, butikok, panziók, stb., a lakosság fizetovendéglátással is foglakozott, így a falu komoly idegenforgalmi megállóvá vált. Levélhez közel két természetvédelmi terület - Szigetköz és Hanság - szép természeti környezete és sokszínű vízi-, növény- és állatvilága, pl. Dunakiliti, Dunasziget, Lipót, Ásványráró, Krisztinaberek, stb., termál és gyógyvizű fürdők: Lipót, Mosonmagyaróvár, műemléki látnivalók: Mosonmagyaróvár, Hédervár, stb. és horgászati, vadászati, lovaglási lehetőségek nyújtanak vonzerőt, pihenési és szórakozási lehetőséget. A község észak nyugati határában megépült M-1-es (Bécs) és M-15-ös (Pozsony) autópályák és ezek csomópontjai jó közúti, a Budapest-Bécs vasúti fővonal pedig jó vasúti közlekedési kapcsolatokat biztosít Európa felé. Ezeken az útvonalakon bonyolódik le hazánk idegenforgalmának és áruforgalmának jelentős része, így a térség jó lehetőséget biztosít ipari, raktározási, szállítmányozási és kereskedelmi (bevásárló) központok létesítéséhez is. Levél, mint eddig, a jövőben is nyitott kapukkal, jó szívvel várja szálláshelyeire, kereskedelmi és szolgáltatási létesítményeibe az átutazó vagy pihenni, szórakozni, nyaralni vágyó kedves vendégeket.

Online Szakmai Telefonkönyv, cégregisztráció ©2005-2018 Tudakozó Rendszer Kft.
Minden jog fenntartva!
Magyarország térképes cégkeresője, útvonaltervező, tudakozó, online telefonkönyv:
Kft, Bt, NYRt, Zrt. kereső.