Értékelje a céget!
37 találat 1 | 2 | 3 | 4

Reneszánsz Étterem és Parti Szerviz - VIP.21 Kft.

Cím:
2230, Gyömrő Szent István út 21.
fax:
29/530-381
telefon:
29/530-381

Kultúrház, Levél

Cím:
9221, Levél Fő u. 30.
telefon:
96/229-103
e-mail:
96/229-103
Tevékenység rövid leírása:
Levél Magyarország nyugati csücskében, Mosonmagyaróvártól 5 km-re fekszik. Első - német nyelvű- említése a pozsonyi káptalan által 1410-ben kiállított oklevélben Kalthosthan formában fordul elő. Magyar nevével az 1532. évi adóösszeírásban találkozhatunk eloször. A XVI-XVII. Századig több alakban volt használatos: Lovér, Lever, Levél. A hagyományok szerint neve - Lővér - a besenyő gyepüőrök, íjászok, emlékét őrzi. Későbbi lakói a magyaróvári vár szekeresei, futárai és postásai voltak. Ez a népesség a törökök 1529-es hadjárata során - Győr ás Moson megye pusztulásakor - kényszerül elhagyni lakhelyét. Helyükbe I. Miksa 1570 körül württenbergi szászokat, német nyelvű katolikus etnikumot telepített. A 15 éves háború ((1591-1606) során a lakosság - az 1594-es győri ostrom után - a török pusztítás áldozatává vált. Katolikus templom a XVII. században a temető közepén állt, ahol késobb a katolikus plébánia és népiskola is épült. Annyi bizonyos, hogy 1692 előtt készült, mert ettől az évtől kezdve vannak még a keresztelési anyakönyvek.Az 1683-as török támadás sem kímélte a községet. A Bécs alá nyomuló, fosztogató török sereg elől a falu lakossága a Hanság és a Duna mocsaraiba menekült. Levél fejlodése 1711 után, a békés idoszak beköszöntével vett nagyobb lendületet. A lakosság száma nőtt, intenzíven fejlődött a földművelés és az állattenyésztés, terjedt a birkatenyésztés, a méhészkedés és a szőlőkultúra. A község legnagyobb birtokosai ez idő tájt a Zichy grófok voltak. Mária Terézia rendelete nyomán 1773-ban urbárium készült levélről, mely szerint a falu földesura Habsburg Mária Krisztina. Lakói szabad úrbéresek, német származásúak. II. József császár türelmi rendelete értelmében Hegyeshalom és Levél közös egyházközséget alkotott. Az ágostai evangélikus egyházközség 1789-ben építette fel mai templomát. Az 1809-es francia megszállás is súlyos terheket rótt az itt élőkre. A XIX század elso harmadában a Lajta folyó árvizei, a betegségeket terjesztő járványok és a mindent elhamvasztó tűzvészek okoztak károkat. Az 1848-as polgári forradalom és szabadságharc eseményei rendkívül érzékenyen érintették a lakókat: gyakran és nagy mennyiségűélelmiszert és takarmányt rekviráltak az átvonuló horvát, magyar és osztrák csapatok. 1852-ben épült fel a katolikus iskola. Az 1867-es kiegyezés pozitív változásokat hozott. Az eddigi kisközség 1899-ben nagyközséggé vált. Lakossága folyamatosan gyarapodott, a századfordulóra elérte a másfélezres létszámot. Sorban alakultak a különböző egyesületek pl. az Önkéntes Tuzoltó Egyesület. 1889-ben. A közösségi testületek közül is kiemelkedő volt a földművelés és az állattenyésztés felvirágoztatására 1900. október 14-én alakult Tejszövetkezet. Ennek létrejöttében úttörő szerepe volt Újhelyi Imre akadémiai tanárnak. Vezetésével a szakembergárda meghonosította a Siementhali szarvasmarhafajta nagyméretű tenyésztését, s ezzel Levél nemzetközi hírnévre tett szert. A lakosság a tenyészállatok eladásából jelentős jövedelemhez jutott, amit a község fejlesztésére fordíthatott. 1901-ben építették a Községházát Zecher János komuves- és Nitsch János ácsmester vezetésével. Ugyanebben az esztendőben épült tejcsarnok is. A levéli gazdák felbuzdulva a szarvasmarha tenyésztés sikerén, lótenyésztő szövetkezetet is alapítottak. A beruházások és vállalkozások segítésére létrehozták a Hitelszövetkezetet is 1905-ben. 1906-ban óvodával gyarapodott a község. A I. világháború után a 20-as évek közepére állt ismét talpra a falu. 1926-ban megindult a község villamosítása, amelyet a következo évre be is fejeztek. A gazdák gyümölcsösöket telepítettek, fellendült a gabonatermesztés, s a megnövekedett jövedelmekbol kulturális célokra is jutott. 1928-ban megalakult a fúvószenekar Wagenhofer Henrik vezetésével. 1930-ban 1530 német, 171 magyar anyanyelvu lakosa volt a községnek. Rendelkezett római katolikus és ágostai evangélikus elemi iskolával, állami kisdedóvóval, tűzoltó és levente egyesülettel. A gazdasági világválság súlyos gondokat okozott. 1933-ban a gazdák megtagadták az adófizetést, ezért a község önkormányzatát 1934 júniusáig felfüggesztették. A II. világháborúba hadba vonultak közül 101 katona halt meg, vagy tűnt el örökre. A front átvonulása során rekvirálás címén mind a német, mind az orosz katonák is kifosztották a falut, az állatállomány zömét elhajtották. A háború után a német lakosság döntő részét kitelepítették. Helyükre az ország több vidékérol (Somogy, Szabolcs), Erdélyből, Felvidékről érkeztek telepesek. 1948 után öt szövetkezeti csoport, majd az 1956-os feloszlásuk után három új alakult. Napjainkban 2 szövetkezet muködik. Az 1956-os forradalom mosonmagyaróvári eseményeiben részt vevő Gulyás Lajos református lelkész a megtorlás áldozata lett. Sírja a levéli temetőben van. Az 1960-as és 70-es években ismét fejlődésnek indult a falu. Tűzoltószertár, szilárd burkolatú utak és vízmű épült, megindult az autóbusz közlekedés. Az 1980-as években új utcák épültek, az idegenforgalom növekedésével több vállalkozás indult pl. üzletek, motelek, benzinkutak, butikok, panziók, stb., a lakosság fizetovendéglátással is foglakozott, így a falu komoly idegenforgalmi megállóvá vált. Levélhez közel két természetvédelmi terület - Szigetköz és Hanság - szép természeti környezete és sokszínű vízi-, növény- és állatvilága, pl. Dunakiliti, Dunasziget, Lipót, Ásványráró, Krisztinaberek, stb., termál és gyógyvizű fürdők: Lipót, Mosonmagyaróvár, műemléki látnivalók: Mosonmagyaróvár, Hédervár, stb. és horgászati, vadászati, lovaglási lehetőségek nyújtanak vonzerőt, pihenési és szórakozási lehetőséget. A község észak nyugati határában megépült M-1-es (Bécs) és M-15-ös (Pozsony) autópályák és ezek csomópontjai jó közúti, a Budapest-Bécs vasúti fővonal pedig jó vasúti közlekedési kapcsolatokat biztosít Európa felé. Ezeken az útvonalakon bonyolódik le hazánk idegenforgalmának és áruforgalmának jelentős része, így a térség jó lehetőséget biztosít ipari, raktározási, szállítmányozási és kereskedelmi (bevásárló) központok létesítéséhez is. Levél, mint eddig, a jövőben is nyitott kapukkal, jó szívvel várja szálláshelyeire, kereskedelmi és szolgáltatási létesítményeibe az átutazó vagy pihenni, szórakozni, nyaralni vágyó kedves vendégeket.

Öreghegyi és Felsővárosi Közösségi Ház

Cím:
8000, Székesfehérvár Fiskális út 93.
fax:
22/303-366
telefon:
22/303-366
Tevékenység rövid leírása:
Közösségi házunkban különböző kultúrális és zenei rendezvények, illetve kiállítások kerülnek megrendezésre. További információt a http://www.okh.hu webcímen talál.

Békéscsabai Kulturális Központ

Cím:
5600, Békéscsaba Derkovits sor 1.
fax:
66/449-336
telefon:
66/449-336
Tevékenység rövid leírása:
A Békéscsabai Ifjúsági Ház és Általános Társaskör 1969. óta működik. Ifjúsági és úttörőházként kezdte tevékenységét, így az elmúlt évtizedekben az ifjúsági korosztály számára szervezte rendezvényeit. A '90-es évek óta a gyerektől a felnőtt korosztályig mindenki találhat programot, közösséget az idelátogatók közül. Az utóbbi években koncentráltan jelent meg a közösségek, csoportok, önsegítő kezdeményezések támogatása, létrejöttük, működésük feltételeinek segítése.

Az intézmény, mely regionális szempontból is jelentős szerepet tölt be, kb. 200.000 látogatót fogad évente, heti átlagban 100 órás nyitva tartással.

Feladataink közé tartozik többek között a műsorszervezés és szolgáltatás, az ifjúsági és gyermek korosztály körében történő információs és tanácsadó szolgáltatás. Továbbá nagy figyelmet fordítunk a városi civil és diáktevékenység kibontására, támogatására. Az intézményen belül működik a Patent Diákiroda, a Civil Iroda, az Áldozatvédelmi Iroda és a városi Tourinform Iroda is, valamint az Ifjúsági Házhoz tartozik még a Munkácsy Emlékház, mely a tárlatvezetések mellett szintén otthont ad rendezvényeknek. Megközelítőleg 30 gyermek és diákcsoportot működtet, támogat az Ifiház, melyek számára helyet biztosít, segíti forrásaik előteremtését, ellátja pályázataik koordinációs feladatait.

Az elmúlt években sor került az intézmény technikai és infrastrukturális hátterének fejlesztésére, melynek során az épület termei alkalmassá váltak "kisszínházi" produkciók megvalósítására, igényes komolyzenei produkciók lebonyolítására, táncszínházi produkciók rendezésére. A megújult terem és az új technika megfelelően szolgálja az Ifjúsági Házban működő amatőr és hivatásos művészeti csoportok munkáját.

Kéhli Vendéglő

Cím:
1036, Budapest Mókus u. 22.
telefon:
368-0613
telefon:
368-0613
Tevékenység rövid leírása:
" Egy régi ház, ahol a gyomor és a lélek felvidul ".

Benczúr Ház Postás Művelődési Központ

Cím:
1068, Budapest Benczúr u. 27.
telefon:
06-1/341-1600
fax:
06-1/341-1600

Városi Kulturális Központ, Balatonboglár

Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

Cím:
,
:
:
Tevékenység rövid leírása:
Tevékenység: Múzeum, kávéház, ajándékbolt üzemeltetése; saját és bérelt ingatlan hasznosítása; közösségi, művelődési szolgáltatások, rendezvények szervezése.

Alapítás/Átalakulás: 1994. Cégjegyzékszám: 13 14000003. Tagság: Magyar Szállodaszövetség. Foglalkoztatottak: 72 fő. Munkaidő ( iroda ): H-P: 8:00-16:30. Nyitvatartás: H-P: 10:00-18.00.

Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ

Cím:
1012, Budapest Attila út 93.
fax:
489-4939
telefon:
489-4939
Tevékenység rövid leírása:
Könyvtárunk szép környezetben, Belbudán, a Várhegy és a Vérmező között, az Attila út 93. alatt található. Az OMgKDK országos feladatkörű, nyilvános, tudományos szakkönyvtár, a magyar agrárágazat legjelentősebb szakkönyvtári gyűjteménye. Rendszeres kiállításokkal és rendezvényekkel várjuk kedves látogatóinkat. Lehetőség van konferenciaterem és vendégszoba bérlésére. Terembérléssel kapcsolatban felvilágosítást ad Vidák Lászlóné.

Online Szakmai Telefonkönyv, cégregisztráció ©2005-2018
Minden jog fenntartva!
Magyarország térképes cégkeresője, útvonaltervező, tudakozó, online telefonkönyv:
Kft, Bt, NYRt, Zrt. kereső.