Értékelje a céget!
14 találat 1 | 2

Dombóvár Város Könyvtára

Cím:
7200, Dombóvár Hunyadi tér 25.
telefon:
74/467-762
telefon:
74/467-762
Tevékenység rövid leírása:
Dombóvár könyvtári múltját kutatva dokumentált adatokat az 1900 évek elejéről találunk. Különböző egyesületek, egyletek, népkönyvtárak, iskolai könyvtárak létesítéséről és működéséről tájékoztat a korabeli helyi sajtó és a Könyvtári Minerva c. kiadvány idevonatkozó kötete. A IV. kötetben olvasható, hogy Dombóváron, 1904-ben a Dél-dunántúli Közművelődési Egyesület által alapított könyvtár 643 kötet könyvvel rendelkezett. A használók számáról 1909-ből közöl adatot, mely szerint 648 olvasója volt a könyvtárnak és 2519 kötet könyvet kölcsönözött ki. A két világháború közötti időben a különböző olvasókörök, az ipartestületi könyvtár , a két középiskola könyvtára, a Mozdonyvezetők Otthonának, és a Fűtők Otthonának könyvtára biztosított könyvkölcsönzési lehetőséget a dombóváriak számára. Az 1913-ban létesített Királyi Katolikus Esterházy Miklós Gimnázium a község legnagyobb könyvtárává vált rövid idő alatt, - 3949 kötet könyvvel rendelkezett az 1910-es évek végére. Az akkori gyűjtemény egy része ma is a gimnázium könyvtárának féltve őrzött kincse. A Szent Orsolya-rendi intézet szerényebb gyűjteménnyel, 1301 kötet könyvvel rendelkezett. A kiskönyvtárak gyűjteménye a háborús évek alatt többségében szétszóródott, elkallódott. Az 1945 utáni időkben, több-kevesebb sikerrel próbálták megmenteni a még fellelhető könyvtári gyűjteményeket, megőrizni, amit akkor erre alkalmasnak találtak. Elenyésző része a szerveződő népkönyvtárak gyűjteményébe került. A hetvenes évek közepére szükségessé vált a könyvtár átmeneti, az új épület elkészültéig tartó bővítése. Két raktárhelyiséget kapott a könyvtár a Városi Tanácstól, az intézmény közelében lévő lakóépületek alagsorában. Itt kapott helyet a könyvtári állomány kevésbé használt része és a bekötött folyóiratok teljes mennyisége. 1979-ben jelentős változás történt a könyvtár életébe, végre beköltözhetett az új, a művelődési házzal közös épületbe. Az 1980-as években a kultúra állami támogatása kedvezően változott. A könyvtár vonatkozásában ez a gyűjtemény intenzív fejlesztésére, új típusú dokumentumok beszerzésére adott lehetőséget. 1980-ban a dombóvári könyvtár az éves könyvvásárlási összegén felül a Kulturális Alaptól 200 ezer forint, a helyi tanácstól 120 ezer forint támogatást kapott. Ekkor került sor a zenei állomány kialakítására, a kézikönyvtár kiegészítésére, a többletpéldányok beszerzésére. A videotár kiépítését 1986-tól kezdte meg a könyvtár. A Városi Könyvtár letéti könyvtárat tartott fenn: Szőlőhegyen, a Szociális Otthonban, a Szász Sörözőben, a Molnár György Általános Iskolában. Az 1980-as évek közepétől a könyvtár szociális funkciója erősödni látszik. Ekkor szerveződött meg a könyvtárban az öregek, betegek és a mozgássérültek könyvvel való ellátása, a könyvek házhoz szállítása. Ekkor kezdődött a hangos könyvek gyűjtése, melyeket igény szerint lejátszó készülékkel együtt lehetett kölcsönözni. Ekkor létesült a Szociális Otthonban, a gunarasi gyógyászati részlegben letéti könyvtár. Talán ez is az integrált intézményben folyó közös munka hatása, mivel a művelődési házban ebben az időben alakult meg Szomszéd Ház néven a családsegítő részleg, elsősorban szociális funkciókkal. Az utóbbi évtizedben a gyűjtemény alakulására a lassú, egyenletes gyarapítás és a jelentős mennyiségű, tervszerű apasztás a jellemző. A dokumentumok árának jelentős emelkedése az évről évre növekvő beszerzési összeg ellenére az évi gyarapodást csökkenti. A nemhagyományos dukumentumok beszerzése még nagyobb anyagi ráfordítást igényel. 1997 évtől kezdődően vásárol a könyvtár zenei CD-ket, a CD-ROM-ok 1999-ben jelentek meg a könyvtárban. 2003-ben a könyvtár gyűjteményében 203 db zenei CD, 85 db CD-ROM, és 330 videokazetta található. A DVD gyűjtemény kialakítását a lejátszó beszerzése után most kezdődik el. Az állományrész használata - a kölcsönzési korlátok miatt lassan növekvő tendenciát mutat.
Nyitvatartás: Hétfő-péntek: 9-18 óra, Szombat: 9-12 óra

Madách Imre Városi Könyvtár

Cím:
2660, Balassagyarmat Rákóczi u. 50.
telefon:
35/300-622
e-mail:
35/300-622
Tevékenység rövid leírása:
Helytörténeti gyűjteményünket megtekinthetik 2660. Balassagyarmat, Rákóczi u. 107. Tel.: 35/300-663.
Két évtizednyi útkeresés után végre elfogadhatóbb körülmények közé került a könyvtár és határozott művelődés- és könyvtárpolitikai célkitűzések megvalósításáért, tervszerűen kezdett el dolgozni. Szervezeti felépítése tisztázódott és kialakultak tevékenységi területei. A város lakóinak száma ekkor 15 147. 1972-ben 25 000 könyvet birtokoltak 675 ezer forint értékben, s 81 000 forintért vásároltak új dokumentumokat.
1973-ban vezették be a tasakos, színcsíkos kölcsönzési nyilvántartást, s ettől az évtől 1989-ig heti 38 órában tartottak nyitva.
Az olvasók száma 1976-ban megközelítette a 3000-et, s felsőoktatási intézményben tanuló olvasó 47 járt a könyvtárba. A csoportos foglalkozások száma 163. Igénykeltésben és propagandában kiemelkedőt produkáltak. Rendszeressé váltak a kiállítások, az irodalmi estek, az író-olvasótalálkozók, hangversenyek, műsoros rendezvények. Szakköröket, klubokat hoztak létre. Az iskolákkal kialakított kapcsolat figyelemre méltóan alakult. A Csillag-ház felújítása 1977 szeptemberére készült el, s lakóterületi fiókkönyvtár és helytörténeti gyűjtemény nyílt benne. Év végén megrendezték az első Horváth Endre kiállítást ugyanott. 1978. szeptember 26-án tartotta alakuló ülését a Honismereti kör, s 1979-től adjuk ki a Honismereti Híradót. 1979. október 11-én megkezdte működését a Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Társaság. 1979. október 13. az első Horváth Endre, illetve Őszi emléknap megtartásának ideje. A Dózsa iskolai kettősfunkciójú fiókkönyvtárat, ami azóta is üzemel 1982. április 1-jén adtuk át rendeltetésének. 1983. szeptember 27-én és október 9-én megtartottuk Balassagyarmat barátainak első találkozóit Budapesten, Farkas András Tragédia-illusztrációinak bemutatása alkalmával. A következő évben dr. Mohácsy József a helytörténeti kutatások és kiadványok támogatására közérdekű alapítványt tett. 1986-ban Ellátóközpontot hoztunk létre, s a járásban lévő 42 könyvtárból 11-be mi szerzeményeztünk; dolgoztuk fel az állományt. A szakmai munka segítése, irányítása, koordinálása mellett minden évben szolgáltató programot állítottak össze módszertanos kollégáink. 1985 és 1987 között pl. 55 foglalkozást tartottak 1800 résztvevőnek. Minden esztendőben a gyermekek számára vetélkedőt hirdettünk jeles írók munkásságának megismerése érdekében. Elődöntőket a településeken és Szlovákiában is tartottunk. 1987. december 17-én ünnepélyesen elköszöntünk Podlipszky Ervin igazgatótól, aki nyugállományba vonult.
A régi épületben még számos emlékezetes programot szerveztünk. A teljes állományt feldolgoztuk, kiépítettük szak-és betűrendes, valamint külön katalógusainkat. Tehát az elmélyült szakmai munka is kellő hangsúlyt kapott. Közben pedig készültünk az új épületbe való átköltözésre.
Részt vettünk a szakmai tervező munka támogatásában, az épület műszaki átadásának különböző fázisaiban véleményt nyilvánítottunk. A berendezésben, a részlegek kialakításában is aktívan közreműködtünk. 1984-ben fogalmazódott meg a művelődési központ és a könyvtár jobb feltételek közé helyezésének szükségessége, s az építkezés 1985 végén meg is indult úgy, hogy tulajdonképpen a középiskola építéséhez lehetett állami támogatást szerezni. Egyéves csúszással, de 1989. augusztus 25-én átadták rendeltetésének a 8311 m2-es objektumot. Ebből 1108 m2 jutott Reimholcz Péter tervező elképzelései szerint a könyvtárnak. Markáns változást jelentett a korábban sok-sok nehézséggel küszködő intézménynek az új feltételek közé kerülés. Tágas terek, meleg otthonosság és a legmodernebb eszközök várták a beköltöző csapatot, s a város olvasni, művelődni, tanulni, tájékozódni vágyó lakóit. Mivel az épületbe együtt költöztünk a volt Szántó Gimnáziummal, így már egy évvel hamarabb megkezdtük az iskolai könyvtár állományának ellenőrzését, feldolgozását. Nyilvánvalóvá vált mindenki számára, hogy egy közös épületben fölösleges lenne két könyvtárat fenntartani. Így aztán azóta intézményünk betölti a középiskolai könyvtári funkciót is, és nyitva tartása igazodott a fiatalok és a tantestület igényeihez. Minden nap, reggel 7.30-tól várjuk a diákokat, s a város polgárait este 19 óráig kiszolgáljuk. Ez heti 61 és fél órás valódi szolgáltatást jelent. Örömmel vette birtokba a lakosság az új létesítményt, s a beírt olvasók száma 4300 és 4700 között mozog, ami megközelíti a lakosság 24-26 %-át. Az országos átlag 16% körüli, persze Dániában és Hollandiában eléri a 65-70 %-ot is. A szántósok közül például 1999-ben 437 - vagyis majdnem a teljes tanulólétszám - tagja volt a könyvtárnak. A romániai társadalmi változások hírére 3360 kötet könyvet gyűjtöttünk össze a gyarmati polgároktól, intézményektől és juttattuk ki testvérvárosunk, Dés magyarjainak.
A hagyományosan jól működő formákat, közösségeket megőriztük, és továbbéltetésén fáradozunk ma is. Jelesül: tartunk emléküléseket, előadásokat, Őszi emléknapot, 1990-től minden januárban megyei Madách-ünnepséget, Balassagyarmat barátainak találkozóját, könyves ünnepeket. Szervezzük a Honismereti kör és a Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Társaság programjait. Két éve havonta rendezzük az Ezredvégi beszélgetések elnevezésű, jeles tudósokat felvonultató sorozatunkat. A különböző korosztályokat, rétegeket igyekszünk meggyőzni az olvasás nélkülözhetetlenségéről, a könyvtárba járás, az új dokumentumok ismeretének szükségességéről. A város 4 éves apróságait közös születésnapi zsúron köszöntjük, s fogadjuk tagjaink közé a szülőkkel, nagyszülőkkel, testvérekkel együtt. Rendhagyó órák, könyvtárbemutatók, vetélkedők, olvasónapló- és rajzpályázatok, előadások, foglalkozások, szabadidős programok, olvasótáborok várják a gyerekeket.
A középiskolások (1999-ben összesen 1100 beiratkozott) itt készülnek a tanulmányi versenyekre, órákra, dolgozatírásra, s a Szent-Györgyisek számos tanórát itt tartanak. Azt hiszem, ma már nélkülözhetetlen lenne az iskola életében egy kézközelben lévő, 106 e dokumentumból álló gyűjtemény, amely ráadásul alkalmazkodik a bennünket körülvevő világ változásaihoz. Vagyis nemcsak a hagyományos kiadványokat vásároljuk, hanem CD és CD-ROM gyűjteményünk is jelentős. Zenei anyagunk kiemelkedően gazdag, s ezeket is kölcsönözzük.
Állománygyarapításra évenként 3-4 millió forintot fordítunk, s ezzel a minisztérium érdekeltségnövelő pályázatán újabb forrásokat, közel milliós nagyságrendű támogatásokat nyerünk el. A dokumentumok árának növekedése nehéz helyzetet teremt. Amíg 1986-ban 222 ezer forintért közel 4 ezer, addig 1996-ban 2 millió forintért már csak 2700 dokumentumot vásárolhattunk. Ez az árspirál sújtja Balassagyarmat polgárait is, hiszen nem tudják magánemberként beszerezni az információhordozókat. Ezért a város vezetése és a képviselő-testület úgy segít, hogy közgyűjteményét támogatja, s onnan mindenki hozzájuthat a szükséges információhoz. Közkedvelt az ifjúság körében az Internetezés. A Soros Alapítványtól nyertük évekkel ezelőtt az 5 gépet és az ingyenes elérhetőséget. Az egyetemisták és főiskolások bázisintézménye a Madách Imre Városi Könyvtár. Tavaly 432 hallgató teljesítette tanintézeti kötelezettségét a bibliotéka igénybe vételével. Nagyon sokan járnak át Szlovákiából és jönnek a környékről is, hogy kölcsönözzenek, s igénybe vegyék szolgáltatásainkat. A szociális funkciót az Idősek Otthonába és Klubjába, valamint a nyírjesi gyermekotthonba telepített letéti állományok gyarapításával, cseréjével, videofilmek kölcsönzésével töltjük be.Fentiekből is világosan kiderül, hogy a használó központú könyvtári modell megvalósítására törekszünk. Az elmúlt 10 évben olyan generális változások következtek be az információ megjelenési formáját, közvetítésének eszközeit illetően, amelyek a könyvtári szolgáltatások és munkálatok teljes átalakításához vezettek. Éppen ezért csatlakoztunk a TEXTLIB integrált számítógépes rendszer fejlesztéséhez, és mára már lezártuk cédulakatalógusainkat és rövidesen a teljes állományt adatbázisokban tartjuk nyilván, 1999 december 3-a óta a kölcsönzést is komputerek közbeiktatásával végezzük. Minden munkatárs lokális hálózatba kötött gépeken dolgozik. Az Interneten keresztül bonyolítjuk a könyvtárközi kölcsönzést, s az Országos Dokumentumellátó Rendszer lelőhely nyilvántartásának köszönhetően azonnal oda továbbítjuk a hálón keresztül a kérést, ahol a dokumentum megtalálható. Kutatóknak, szakdolgozatot íróknak az Internet és adatbázisok segítségével is gyűjtünk irodalmat.
Tehát az információs társadalom intézményévé, az információt tároló, földolgozó és közvetítő központtá vált könyvtárunk. 2002-ben 72 242-an látogatták meg a könyvtárat, s 93 436 dokumentumot kölcsönöztek. A megtartott 180 rendezvényen 8 059-an vettek részt. A felhalmozott dokumentumvagyon értéke 35 600.000 forint, s megőrzését elektromágneses védelmi rendszer kiépítésével garantáljuk.
Az információkat mi könyvtárosok közvetítjük a használóhoz. Iskolai végzettségünk záloga a nyújtott szolgáltatások minőségének. Még ennyi jól képzett, kimagasló szakmai felkészültségű munkatárs soha nem dolgozott az intézményben. A szigorúan vett könyvtári munkán túl az irodalmi hagyományápolás bázisává fejlesztettük a könyvtárat. Ezért szervezhettük meg a Mikszáth és Madách emlékév országos megnyitóit is.
Kiadványok elkészítésében két évtizede vállalunk szerepet. A Honismereti Híradót 1979 óta jelentetjük meg. Görög Imrének verseskötete kiadásával állítottunk emléket. Szabó Károly könyvével országos elismerést arattunk. 28 alkotó mutatkozott be a Röpke Ívek 3. számában, a közelmúltban. A felsoroltak mellett számos dokumentum életre hívásában közreműködtünk. Mindezek megvalósításához kevés önkormányzatunk támogatása. Évente 30-40 pályázatot nyújtunk be, és jelentős mennyiségű pénzeszköz megnyerésével egészítjük ki költségvetésüket. Hitünk szerint a Madách Imre Városi Könyvtár küldetését tisztességgel teljesíti, mert az összegyűjtött, őrzött információk és gondolatok közrebocsátásával hozzájárul a tájékozottabb, múltját, jövőjét jobban ismerő városi polgárság kialakulásához, elősegíti kulturális örökségünk minél szélesebb körben való használatát.
Nyitva tartás: H - P 7.30 - 19, Szo 13 - 17

Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár, Győr

Cím:
9021, Győr Baross Gábor u. 4.
telefon:
96/319-997
telefon:
96/319-997
Tevékenység rövid leírása:
Mindenekelőtt utalnunk kell arra: bár Győr első kölcsönkönyvtárát Müller Ferenc az országban is az elsők között nyitotta meg 1789-ben, igazi, a mai értelemben vett közkönyvtár a 19. század végéig nem működött városunkban! E hiányt sem az 1838-ban dr. Kovács Pál által alapított és ettől kezdődően folyamatosan működő Győri Olvasó Egylet - korabeli közkedvelt nevén: a Kaszinó -, sem Győr nagy múltú, de csak az olvasni vágyók szűkebb köre számára hozzáférhető gyűjteményei - mint a Püspöki Papnevelő Intézet, a bencés ill. a karmelita rendház könyvtára - nem tudták pótolni; így az 1880-as évek végétől mozgalom indul egy nyilvános közkönyvtár létesítése érdekében. Bármennyire is rövid az időnk, kissé részletesebben kell szólnunk arról: mikor alapították a megyei könyvtár jogelődjét? - azaz: miért éppen 1998 őszén ünnepeljük fennállásunk centenáriumát? E kérdés annál is inkább tisztázandó, hiszen szakmai körökben köztudott: a 60. évfordulót 1956-ban, a hetvenötödiket 1971-ben ünnepelte intézményünk! Ez utóbbi dátumok "helyességét" Pernesz Gyula, a megyei könyvtár akkori igazgatója azzal indokolta egyik, 1981-ben készült munkájában, hogy Sefcsik Ferenc - mint levéltáros és könyvtáros - már 1896-ban megkapta a felhatalmazást a könyvtár állományának kialakítására, hogy a két évvel későbbi új épületbe költözéskor "már megfelelő anyag álljon rendelkezésre". A nyolcvanas évek második felében teszi meg a könyvtár az első - kissé még bizonytalan - lépéseket a számítógépesítés terén, melynek "gyümölcsei" a kilencvenes években érnek majd be. Az állománygyarapítás terén - a rohamosan emelkedő dokumentum-árak és az ezzel lépést nem tartó költségvetési támogatások miatt - már jelentkeznek az első nehézségek: a hazai "termés" egyre kisebb hányadát és csupán minimális példányszámban tudja intézményünk beszerezni. Az olvasók száma ezidőtájt még egyenletesen nő - ezzel együtt munkatársaink leterheltsége is.
Az utóbbi évtized történéseiről csak néhány adalékot említenénk, hiszen e korszak eseményei még frissen élnek a jelenlévők emlékezetében. 1992. szeptemberében nyugalomba vonult Sinay Jenő; ezt követően fél esztendeig megbízott igazgatóként dr. Szabó Imréné vezette az intézményt, melynek élére a fenntartó Megyei Önkormányzat 1993. március 1-jétől Tuba Lászlót nevezte ki igazgatónak. A könyvtár helyzete ezidőtájt tovább nehezedett: a dokumentumbeszerzés 1995-ben elérte a mélypontot; a Gyermekkönyvtár és a Hangtár az életveszélyessé vált Bajcsy-Zsilinszky úti épületből előbb "albérletbe" kényszerült, majd ez év elején onnan is tovább kellett mennie; a főépületet régen kinőtte már az intézmény; a külső raktárak újabb költözés előtt állnak... De a gondok sorának folytatása helyett inkább néhány bíztató jelet említenék:
- szépen és eredményesen halad a könyvtár számítógépes rendszerének kiépítése és fejlesztése;
- a Hangtár az új - remélhetőleg véglegesebbnek tekinthető - helyén megkezdte működését, jövőre a Gyermekkönyvtár is otthonra talál;
- könyvtárunk eredményes tanfolyamokat és továbbképzéseket szervez, rendezvényein számos vendég megfordul;
- és hogy a tudományos munkáról is szót ejtsünk: a centenáriumra megjelenhetett a könyvtár jubileumi évkönyve, és jövőre talán elkészül a régi adósság, a megyei sajtóbibliográfia is!
Nyitva tartás: Hétfő, Szerda, Csütörtök, Péntek: 9-19
Kedd: 13-19
Szombat: 9-13
Szombaton az Internet használati lehetőség és a közhasznú információs szolgáltatás is szünetel.
Nyitva tartás: (Hangtár) Hétfő, Szerda, Csütörtök, Péntek: 9-18
Kedd: 13-18
Szombat: Zárva

Keller Lajos Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény, Mindszent

Cím:
6630, Mindszent Köztársaság tér 5.
e-mail:
keller@vnet.hu
telefon:
keller@vnet.hu
Tevékenység rövid leírása:
Könyvtárunk kedden, szerdán, csütörtökön, pénteken 8-12 13-17 óráig, szombaton 8-12 óráig várja Kedves Olvasóit!
6630. Mindszent Köztársaág tér 25. szám alatt Múzeumot működtetünk, megbeszélés alapján látogatható.
Irodalmi Kávéházunkba azokat a vendégeket szeretnénk invitálni, akik szívesen olvasgatnának a mindszenti tollforgatók műveiből.
Bemutatkozási lehetőséget szeretnénk biztosítani a helyi alkotóinknak. Az "Irodalmi Kávéház"-ba könyvtárunkon keresztül jelentkezhet be a Tisztelt Tollforgató! Közös megállapodás alapján nyerhet bemutatkozást az új irodalmár. A kávéházi olvasmányok választékát időközönként frissítjük, hogy minél nagyobb örömet jelentsen a kávéházban töltött idő! Mindszenten házhoz visszük a rászorulóknak a könyveket.
Könyvtárunkban Samu Katalin szobrászművész gyűjteményét is megtekinthatik.

Krúdy Gyula Városi Könyvtár

Cím:
8100, Várpalota Szent István út 28.
fax:
88/592-061
e-mail:
88/592-061
Tevékenység rövid leírása:
Az 1954-ben alapított Krúdy Gyula Városi Könyvtár Várpalota legnagyobb közkönyvtára, állománya 84000 egység. A könyvtár beiratkozott olvasóinak száma 2500 fő, évente 33000 látogatót fogad. Fenntartó szerve Várpalota Város Önkormányzata, ezenkívül működését segíti a "Könyvtárpártoló Alapítvány, Várpalota".
A Krúdy Gyula Városi Könyvtár Várpalota legnagyobb nyilvános könyvtáraként fő feladatának tekinti, hogy gyűjteménye és szolgáltatásai révén minél kedvezőbb feltételeket biztosítson használói számára a magyar és az egyetemes kultúra értékeinek megismeréséhez, a folyamatos önművelődéshez; információs hátteret nyújtson az állampolgári tájékozódáshoz, a közügyek intézéséhez, a közhasznú ismeretek megszerzéséhez és a vállalkozási tevékenységhez; elősegítse a város történetének, kulturális, néprajzi hagyományainak, természeti értékeinek, gazdasági és társadalmi folyamatainak kutatását és bemutatását; helyet biztosítson az önművelődést és a szabadidő hasznos eltöltését szolgáló rendezvényeknek, civil szervezeteknek; hozzájáruljon a hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségének növeléséhez.
Nyitvatartás: H: ZÁRVA K - P 10 - 18 Sze 12 - 18 Szo 8 - 13
Június 15-től szeptember 1-ig szombati napokon zárva.

Pákolitz István Városi Könyvtár

Cím:
7030, Paks Villany u. 1.
telefon:
75/421-499
telefon:
75/421-499
Tevékenység rövid leírása:
Pakson a település első könyvtára a casino könyvtára volt. A XIX. század második felében sorra alakultak a különböző társadalmi rétegek könyvtárai, olvasókörei. A közkönyvtárak mellett jelentős volt ebben az időben Novák Sándor, a Daróczi, az Erdélyi és a Klein család magánkönyvtára is. 1945 után a kultúrotthonban, az ipartestület épületében létesült kölcsönzőhely. 1949-ben a Népkönyvtári Központ ajándékával, 1951-ben a szekszárdi körzeti könyvtár letétével gyarapodott a gyűjtemény. 1953. október 15-én (minisztertanácsi határozat alapján) alakult meg a településen a Járási Könyvtár. Ez a Marx tér (ma Szent István tér) 4. sz. alatt működött. Helyét azonban hamar "kinőtte", hiszen állománya 2248 kötetről 5 év alatt a duplájára nőtt, 1965-ben pedig már megközelítette a tizenötezret. A községi tanács megvásárolta és könyvtárrá alakítatta a volt zsinagógát, ahol 1968 óta várja olvasóit a Városi Könyvtár. (A zsinagógát 1780 körül építettek.) Az átalakítás után a kétszintes épület földszintjén kapott helyet a gyermekkönyvtár, az emeleten a felnőttkönyvtár. A városban jelentős kulturális szerepet betöltő könyvtár nemcsak könyvkölcsönzéssel foglalkozik, hanem író-olvasó találkozóknak, előadásoknak, kiállításoknak is helyet ad, kiadványokat jelentet meg. 2002-től számítógépes nyilvántartással és kölcsönzéssel áll olvasói rendelkezésére.
Nyitvatartás: H - P 8.30 - 18.30, Szo 8 - 12.30

Chernel Kálmán Városi Könyvtár

Cím:
9730, Kőszeg Várkör 35-37
fax:
94/563-045
telefon:
94/563-045
Tevékenység rövid leírása:
EU különgyűjtemény, kb 600 db idegen nyelvű dokumentummal, található könyvtárunkban.
A gyengénlátók részére olvasó készüléket tudunk biztosítani. 14 település mozgókönyvtári ellátását végezzük.
Történelmének és műemlékeinek gazdagságáról nevezetes, 12000 lakosú kisváros az Alpokalján. Az első adatok a 13. századból maradtak fenn róla. Híressé Jurisics Miklós tette, aki 1532-ben maroknyi csapatával megvédte várát a törököktől. 1648-ban lett szabad királyi város.
Műemlékeit szerencsére megkímélték a háborúk, így ma Vas megye egyik fő idegenforgalmi célpontja. Iskolavárosként is számon tartották, elsősorban katonaiskolája és tanítóképzője volt nevezetes. Ma három általános iskola, két középiskola, két bentlakásos gyermekintézet működik a városban. Kulturális intézményei közül meg kell említeni gazdag múzeumait: Vármúzeum, Tábornokház, Öregtorony, Arany Egyszarvú, Patikamúzeum, Fekete Szerecseny Patikamúzeum. Sok vendéget vonzanak hagyományos rendezvényei: a Szőlő Jövésnek Könyve-emlékünnepség, az Ost-West Folkfesztivál, a Kőszegi Várszínház előadásai, a Lajtha László Zenei Tábor és a Kőszegi Szüret.
Természeti szépségekben bővelkedő környezettel, tiszta levegővel, s nem utolsósorban a Chernel Kálmán Városi Könyvtárral is várja Önt!
Könyvtár nyitvatartás: H - ZÁRVA K - P 8,30 - 17,30 Sz 8,30 - 13
Nyári nyitvatartás: H - ZÁRVA K - P 8,30 - 17 Sz 8,30 - 12

Online Szakmai Telefonkönyv, cégregisztráció ©2005-2016 NetProdukt Hungary Kft.
Minden jog fenntartva!
Magyarország térképes cégkeresője, útvonaltervező, tudakozó, online telefonkönyv:
Kft, Bt, Rt, Zrt. kereső.