Értékelje a céget!
9 találat 1

Városi Könyvtár, Rakamaz

Deák Ferenc Megyei Könyvtár

Cím:
8900, Zalaegerszeg Deák Ferenc tér 6.
telefon:
92/311-341
telefon:
92/311-341
Tevékenység rövid leírása:
Könyvtárunkat a következő adószámon támogathatják: 19269665-1-20 Könyvtárpártoló Alapítvány.

Főszékesegyházi Könyvtár

Cím:
2500, Esztergom Pázmány P. u. 8.
telefon:
33/311-891
:
33/311-891

Komárom-Esztergom Megyei József Attila Megyei Könyvtár

Cím:
2800, Tatabánya Fő tér 2.
telefon:
34/513-670
telefon:
34/513-670
Tevékenység rövid leírása:
A József Attila Megyei Könyvtár, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat közművelődési intézménye közel 300 ezer könyvtári egységet (könyv, újság, folyóirat, kézirat, aprónyomtatvány, hanglemez, hangoskönyv, mikrofilm, kazetta, CD-lemez, stb.) rendszerez, őriz, tár fel, s bocsát az érdeklődők rendelkezésére.
Intézményünkben évente több mint 100 ezer a látogatások száma (a könyvtár hetente 48 órát tart nyitva). Ezen túlmenően az egész megyére kiterjedő szolgáltatások sokaságát is végezzük (többek között a kis települések könyvtárainak szakmai segítését, a szakmai képzést és továbbképzést, a könyvtárközi kölcsönzést, a nemzetiségi anyanyelvi kultúra ápolását stb.).
A megyei könyvtár több funkciós intézmény: a hagyományos és mindennapos könyvtári tevékenységek mellett jelentős egyéb közművelődési, valamint kiadói tevékenységet is folytat. Másfelől: a rendelkezésre álló és évről évre bővülő számítógépes adatbázisok segítségével - lassan ugyan, de koncepciózusan - új perspektívát kezd nyitni a regionális általános információs központ mint funkció teljesítésének az irányába is.
Mi, könyvtárosok azt szeretnénk, hogy a megyei könyvtár szolgáltatásainak igénybevétele épp oly természetes és mindennapos jelenség legyen bárki számára, mint például a vásárlás vagy bármilyen más ügyintézés vagy éppen kikapcsolódás. Jól felkészült szakembergárdánk és kisegítő személyzetünk mindent megtesz annak érdekében, hogy gyors, pontos és udvarias szolgáltatásainkkal minél több tatabányai és Komárom-Esztergom megyei lakost juttassunk megfelelő információkhoz, illetőleg művelődési és tanulási lehetőségekhez.
Nyitva tartás: H: ZÁRVA, K - P 9 - 19, Szo 9 - 17

Pest Megyei Könyvtár

Cím:
2000, Szentendre Pátriárka utca 7.
telefon:
26/310-222
fax:
26/310-222
Tevékenység rövid leírása:
A Pest Megyei Könyvtár a Pest Megyei önkormányzat közművelődési intézménye. Fenntartója a megyei önkormányzat és Szentendre város önkormányzata. A Szentendrén lévő Pest Megyei Könyvtár a Pest megyében működő könyvtárak központja. A megyét átfogó könyvtári munka szervezése mellett a könyvtár szolgáltatásai elsősorban a város és a környező falvak lakosságának igényeit elégítik ki

Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy Ferenc Könyvtár

Cím:
5000, Szolnok Kossuth tér 2. Pf.139.
telefon:
56/510-110
fax:
56/510-110

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

Cím:
1088, Budapest Szabó Ervin tér 1.
telefon:
411-5000
e-mail:
411-5000
Tevékenység rövid leírása:
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 2004-ben ünnepli alapításának 100. évfordulóját.
A Fővárosi Könyvtár létrehozását ? két szakkönyvtár egyesítésével, a működési szabályzatban rögzített feladatokhoz anyagi és személyi feltételek biztosításával ?1903-ban fogadta el a városi közgyűlés.
A könyvtár 1904-ben kezdte meg működését. Alapításakor a törzsanyag, a Városi Statisztikai Hivatal könyvtárától átvett 33000 kötet alapvetően társadalomtudományi: demográfiai, statisztikai, közigazgatási, szociológiai összetételű könyvanyag volt. Szabó Ervin társadalomtudós, a könyvtár egyik első munkatársa, aki maga is fontos szerepet játszott a hazai szociológia kialakulásában, ezt az örökölt könyvanyagot következetesen korszerű társadalomtudományi, szociológiai gyűjteménnyé fejlesztette tovább. Irányításával 1910-től megkezdődött a Fővárosi Könyvtár átszervezése "public library" jellegű nyilvános könyvtárrá. Tervei között szerepelt egy méltó épület ? könyvtárpalota - felépítése, a városi könyvtár központosított hálózati fiókrendszerének kialakítása, gyermekkönyvtárak létrehozása, közművelődési feladatok ellátása. A tervek ? elsősorban az I. világháború kitörése miatt ? csak részben valósultak meg; öt fiókkönyvtár létesült, de a könyvtárpalota nem épülhetett fel. 1912-től az elődintézményektől örökölt helytörténeti anyag, a Budapest Gyűjtemény kezelése és gyarapítása külön részleg feladata lett.
1925-ben megváltoztatták a könyvtár szervezeti és működési szabályzatát, s a gyűjtőkör arányainak átrendezésével általános gyűjtőkörű könyvtárrá vált. 1927-ben a főváros megvásárolta az 1889-ben épült neobarokk stílusú, gyönyörű Wenckheim-palotát, amely Budapest központjában, a reformkorban kiépült ún. palotanegyedben található. Négy évig tartó átalakítás után 1931-ben itt nyitotta meg kapuit a könyvtár. A kor igényeinek megfelelően nőtt a humaniórák, a történeti művek szerepe, azonban háttérbe szorultak a természet- és alkalmazott tudományok. A fiókkönyvtárak száma tizenháromra nőtt. Budapest ostromát a könyvtár viszonylag kevés veszteséggel élte át. A központi épület belövést kapott ugyan, és két fiókkönyvtár teljesen elpusztult, azonban ez más közintézmények és lakóházak teljes pusztulásához képest elviselhető kár volt. 1945 után az újrakezdés az új idők kiváltotta nagy lendülettel indult meg. Tizenhat letét, vándorkönyvtár, két villamos mozgókönyvtár, a Városházán közigazgatási fiókkönyvtár létesült, bibliográfiai kiadványok készültek. 1946 májusától a könyvtár megkapta kiemelkedő munkatársának a nevét: Székesfővárosi Szabó Ervin Könyvtár néven működött tovább. 1950-ben létrejött Nagy-Budapest, így a könyvtárnak vállalnia kellett az ide csatolt városok és községek ellátását is. Hat év alatt huszonhárom fiókkönyvtár létesült.
1955-től a hálózaton belül a legmagasabb szintű közművelődési könyvtárnak minősítették a központot, ugyanakkor a társadalomtudomány és az újkori történelem országos jellegű szakkönyvtára is lett.
1964-ben létrehozták a zenei gyűjteményt, 1968-tól pedig a szociológia országos szakkönyvtárává minősült a könyvtár. Ez a legnagyobb szociológiai gyűjtemény az országban; a szakkönyvtári ellátásban, szolgáltatásokban országos hatókörű; szisztematikus szakirodalmi feltárást végez a hazai szociológia területén. Ezután évtizedeken keresztül lényegében nem változott a központi könyvtár gyűjtőköre.
A könyvtár az utóbbi fél évszázadban a tájékoztató szolgáltatások gazdag választékát építette ki: analitikus és ajánló bibliográfiák készültek. Az igényes kiadványokat képviselte a Budapest Történeti Bibliográfia hét kötete, amelynek folytatása napjainkban számítógépen készül. 1964-ben indult az irodalmi folyóiratok és tanulmánykötetek analitikus katalógusa, amely ma már ? a Szociológiai Információval együtt ? CD-ROM-on is hozzáférhető számos fővárosi és vidéki könyvtárban. Az 1931 óta a Wenckheim?palotában működő központi könyvtár igénybevétele 1952-től ugrásszerűen megnőtt. A használók zöme értelmiségi, többségük egyetemista, főiskolás lett. Hiába növelték belső átalakításokkal az olvasótermi férőhelyek számát, az igényeket egyre nehezebben lehetett kielégíteni. Az igazi megoldást a régi épületek bővítéssel egybekötött rekonstrukciója jelentette, amelyre a főváros anyagi forrásaiból és nagyarányú kormánytámogatással 1998 és 2001 között került sor. A végeredmény egy impozáns, világszínvonalú könyvtárépület lett, ehhez illő szolgáltatásokkal és igénybevétellel. Az épületegyüttesben a Sárkányos gyerekkönyvtár is helyet kapott.

Solymás Imre Városi Könyvtár, Bonyhád

Cím:
7150, Bonyhád Perczel Mór u. 50.
telefon:
74/451-834
telefon:
74/451-834

Online Szakmai Telefonkönyv, cégregisztráció ©2005-2018
Minden jog fenntartva!
Magyarország térképes cégkeresője, útvonaltervező, tudakozó, online telefonkönyv:
Kft, Bt, NYRt, Zrt. kereső.