Értékelje a céget!
40 találat 1 | 2 | 3 | 4

Katona József Könyvtár

Cím:
6000, Kecskemét Piaristák tere 8.
fax:
76/500-570
telefon:
76/500-570
Tevékenység rövid leírása:
A könyvtár épületében három szinten jelenik meg a hagyományos könyvtári és az OLIB számítógépes rendszeren biztosított elektronikus információs szolgáltatás. Nyitvatartási időben a szolgáltatásokat igényelheti vagy megrendelheti a használó.
A feltételeket a könyvtárhasználati szabályzat rögzíti.

Szolgáltatási egységek
Szolgáltatásaink adatai
Olvasószolgálat
Dokumentumok kölcsönzése, hosszabbítása, előjegyzése

Gyermekvilág
Infotéka
Számítógépes adatszolgáltatás
GatewayUK

Könyvtárközi kölcsönzés
Tájékoztatás
Dokumentumok, eszközök helyben használata
Kölcsönzési gyűjtemény
Európa Gyűjtemény
Otthon Könyvtár
Természet - Művészet Olvasóterem
Társadalom - Tudomány Olvasóterem
EBSCO adatbázisok
NAVA pont
Ajánló bibliográfiák
Ajánló filmjeinkből
ECDL vizsga felkészülés
Könyvjelző - ajánló
Online előjegyzés
E-tanulás
E-ügyintézés
Témafeldolgozások
Reformkori utazások

Zenei szolgáltatás
Helyismereti gyűjtemény
Történeti gyűjtemény

Térségi szolgáltatás
Szakmai módszertan
Képzés, továbbképzés
Fiókkönyvtárak
Nemzetiségi könyvtári ellátás

Praktikus szolgáltatások
Kötészet
Bababarát terület



Szolgáltatásainkról bővebben

A könyvtár gyűjteményéről, szolgáltatásairól a közvetlen használó az I. emeleten kap tájékoztatást.

A könyvtár fogadja az egyéni és a csoportos látogatókat, ez utóbbiak szakszerű vezetéssel megnézhetik a könyvtárat (szakmai, oktatási, idegenforgalmi, stb. célokból).

A földszint nagyterme, előcsarnoka, kávézója alkalmas együtt és külön-külön is használva, 180 fős rendezvények megtartására. Szakmai konferenciák, fórumok, művészeti előadások, kiállítások, nagyobb létszámú tanfolyamok,
továbbképzések rendezésére bérbe vehetők. A rendezvények kép és hangrögzítésének a feltételei adottak.

Külön tere van a gyermekeknek, ez a Gyermekvilág. A játékos ismeretszerzésre kialakított, berendezett terek egyszerre többféle tevékenységre alkalmasak. A látogatók a gyűjtemény gyermeklapjait használhatják, videófilmet nézhetnek,
zenét hallgathatnak. A 10-12 éves látogatók társasjátékokkal játszhatnak, egyéni és csoportos foglalkozásokon vehetnek részt. Helyet adunk iskolai óráknak, óvodai foglalkozásoknak, gyermekközösségek könyvtári rendezvényeinek.

A régió könyvtárosai, informatikusai számára szakmai képzés, továbbképzés szervezését, lebonyolítását vállaljuk. Alkalmas erre a nagyterem, a II. emeleti kistermek.

Valamennyi nyilvános tér fogadja az egyéni látogatókat a gyűjteményekben rendszerezetten elhelyezett dokumentumainak helyben használatával.

A magazinolvasóban a napilapok, a képes hetilapok, hirdetési újságok olvashatók.

Az I. emeleten a kölcsönzési gyűjtemény szépirodalom, valamint szak- és ismeretterjesztő irodalom két nagy csoportjából áll. A kölcsönözhető könyvek és időszaki kiadványok vannak elhelyezve e térben. Kölcsönözhetnek dokumentumot a
Gyermekvilág gyűjteményéből, hangzó dokumentumokat a Zenei szolgáltatás teréből. Kiemeltük a kölcsönözhető idegen nyelvű nyomtatott dokumentumokat az Európa gyűjteménybe. A gyűjtemény dokumentumait előjegyezhetik a használók kölcsönzésre.

Kecskemét város polgárait a könyvkölcsönző fiókokkal segítjük, hogy lakókörzetükben is hozzájussanak olvasmányukhoz. Az intézmény a megye nemzetiségi lakosságának könyvtári ellátását szervezi.

Pápai Református Gyűjtemények

Cím:
,
:
:
Tevékenység rövid leírása:
További információért kérjük keresse fel weboldalunkat.

Komárom-Esztergom Megyei József Attila Megyei Könyvtár

Cím:
2800, Tatabánya Fő tér 2.
telefon:
34/513-670
telefon:
34/513-670
Tevékenység rövid leírása:
A József Attila Megyei Könyvtár, a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat közművelődési intézménye közel 300 ezer könyvtári egységet (könyv, újság, folyóirat, kézirat, aprónyomtatvány, hanglemez, hangoskönyv, mikrofilm, kazetta, CD-lemez, stb.) rendszerez, őriz, tár fel, s bocsát az érdeklődők rendelkezésére.
Intézményünkben évente több mint 100 ezer a látogatások száma (a könyvtár hetente 48 órát tart nyitva). Ezen túlmenően az egész megyére kiterjedő szolgáltatások sokaságát is végezzük (többek között a kis települések könyvtárainak szakmai segítését, a szakmai képzést és továbbképzést, a könyvtárközi kölcsönzést, a nemzetiségi anyanyelvi kultúra ápolását stb.).
A megyei könyvtár több funkciós intézmény: a hagyományos és mindennapos könyvtári tevékenységek mellett jelentős egyéb közművelődési, valamint kiadói tevékenységet is folytat. Másfelől: a rendelkezésre álló és évről évre bővülő számítógépes adatbázisok segítségével - lassan ugyan, de koncepciózusan - új perspektívát kezd nyitni a regionális általános információs központ mint funkció teljesítésének az irányába is.
Mi, könyvtárosok azt szeretnénk, hogy a megyei könyvtár szolgáltatásainak igénybevétele épp oly természetes és mindennapos jelenség legyen bárki számára, mint például a vásárlás vagy bármilyen más ügyintézés vagy éppen kikapcsolódás. Jól felkészült szakembergárdánk és kisegítő személyzetünk mindent megtesz annak érdekében, hogy gyors, pontos és udvarias szolgáltatásainkkal minél több tatabányai és Komárom-Esztergom megyei lakost juttassunk megfelelő információkhoz, illetőleg művelődési és tanulási lehetőségekhez.
Nyitva tartás: H: ZÁRVA, K - P 9 - 19, Szo 9 - 17

Huszár Gál Városi Könyvtár Mosonmagyaróvár

Cím:
9200, Mosonmagyaróvár Engels u. 16. Pf.:61
telefon:
96/555-563
telefon:
96/555-563
Tevékenység rövid leírása:
A város első "közkönyvtára" Czéh Sándor (1813-1883)nyomdász nevéhez fűződött, aki nyomdája után 1838-ban könyvkereskedést és kölcsönkönyvtárat alapított Magyaróváron. Mosonmagyaróváron az általános gyűjtőkörű, nyilvános közkönyvtár századunk közepén, 1951-ben nyílt meg. A város szerkezete szükségessé tette azt, hogy a központi könyvtár mellett a másik városrészben Mosonban fiókkönyvtár létesüljön az ott élő olvasók ellátására. 1952-ben Járási Könyvtárrá változott a könyvtár elnevezése és bővült a funkciója: feladatul kapta a községi letétek gondozását, új letétek szervezését. 1953-ban már 23 letéti könyvtár tartozott a Járási Könyvtárhoz, amelynek helyben lévő és kihelyezett állománya 6484 kötetből állt. Az 1960-as és 70-es évek alatt a könyvtár kénytelen volt többször is más épületbe költözni, ezért nem túlzás a "vándorkönyvtár" elnevezés. Időközben 1972-ben Városi Járási Könyvtárra módosult a neve. 1984-ben a város központjában adták át azt az új épületet, amely a művelődési központ és a zeneiskola mellett a városi könyvtárnak is helyet ad 2020m2 alapterületen. A könyvtár ekkor vette fel Huszár Gál (1512?-1575) nyomdász, vándorprédikátor nevét, aki a városban élt és 1558-ban megalakította az első nyomdáját. 1985-tol beindult 9 községi könyvtár részére a központi könyvellátás, az un. Ellátórendszer, amelynek 2005-re 16 községi és 4 iskolai könyvtár a tagja.
1998-tól a kölcsönzés, 2000-től a katalógusok kerültek számítógépre. Jelenleg minden könyvtári munkafolyamat gépesítve van a feldolgozástól a tájékoztatásig. 1999-ben a fenntartó elnyerte a "Könyvtárpártoló Önkormányzat" címet. Az itt folyó munka eredményességét jelzi, hogy a könyvtár 2000-ben "Az Év Könyvtára" kitüntető címet kapta újszerű szolgáltatásaiért, olvasóbarát légköréért.

Miskolci Egyetem - Könyvtár, Levéltár, Múzeum

Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ

Cím:
1012, Budapest Attila út 93.
fax:
489-4939
telefon:
489-4939
Tevékenység rövid leírása:
Könyvtárunk szép környezetben, Belbudán, a Várhegy és a Vérmező között, az Attila út 93. alatt található. Az OMgKDK országos feladatkörű, nyilvános, tudományos szakkönyvtár, a magyar agrárágazat legjelentősebb szakkönyvtári gyűjteménye. Rendszeres kiállításokkal és rendezvényekkel várjuk kedves látogatóinkat. Lehetőség van konferenciaterem és vendégszoba bérlésére. Terembérléssel kapcsolatban felvilágosítást ad Vidák Lászlóné.

Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár

Cím:
1088, Budapest Szabó Ervin tér 1.
telefon:
411-5000
e-mail:
411-5000
Tevékenység rövid leírása:
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 2004-ben ünnepli alapításának 100. évfordulóját.
A Fővárosi Könyvtár létrehozását ? két szakkönyvtár egyesítésével, a működési szabályzatban rögzített feladatokhoz anyagi és személyi feltételek biztosításával ?1903-ban fogadta el a városi közgyűlés.
A könyvtár 1904-ben kezdte meg működését. Alapításakor a törzsanyag, a Városi Statisztikai Hivatal könyvtárától átvett 33000 kötet alapvetően társadalomtudományi: demográfiai, statisztikai, közigazgatási, szociológiai összetételű könyvanyag volt. Szabó Ervin társadalomtudós, a könyvtár egyik első munkatársa, aki maga is fontos szerepet játszott a hazai szociológia kialakulásában, ezt az örökölt könyvanyagot következetesen korszerű társadalomtudományi, szociológiai gyűjteménnyé fejlesztette tovább. Irányításával 1910-től megkezdődött a Fővárosi Könyvtár átszervezése "public library" jellegű nyilvános könyvtárrá. Tervei között szerepelt egy méltó épület ? könyvtárpalota - felépítése, a városi könyvtár központosított hálózati fiókrendszerének kialakítása, gyermekkönyvtárak létrehozása, közművelődési feladatok ellátása. A tervek ? elsősorban az I. világháború kitörése miatt ? csak részben valósultak meg; öt fiókkönyvtár létesült, de a könyvtárpalota nem épülhetett fel. 1912-től az elődintézményektől örökölt helytörténeti anyag, a Budapest Gyűjtemény kezelése és gyarapítása külön részleg feladata lett.
1925-ben megváltoztatták a könyvtár szervezeti és működési szabályzatát, s a gyűjtőkör arányainak átrendezésével általános gyűjtőkörű könyvtárrá vált. 1927-ben a főváros megvásárolta az 1889-ben épült neobarokk stílusú, gyönyörű Wenckheim-palotát, amely Budapest központjában, a reformkorban kiépült ún. palotanegyedben található. Négy évig tartó átalakítás után 1931-ben itt nyitotta meg kapuit a könyvtár. A kor igényeinek megfelelően nőtt a humaniórák, a történeti művek szerepe, azonban háttérbe szorultak a természet- és alkalmazott tudományok. A fiókkönyvtárak száma tizenháromra nőtt. Budapest ostromát a könyvtár viszonylag kevés veszteséggel élte át. A központi épület belövést kapott ugyan, és két fiókkönyvtár teljesen elpusztult, azonban ez más közintézmények és lakóházak teljes pusztulásához képest elviselhető kár volt. 1945 után az újrakezdés az új idők kiváltotta nagy lendülettel indult meg. Tizenhat letét, vándorkönyvtár, két villamos mozgókönyvtár, a Városházán közigazgatási fiókkönyvtár létesült, bibliográfiai kiadványok készültek. 1946 májusától a könyvtár megkapta kiemelkedő munkatársának a nevét: Székesfővárosi Szabó Ervin Könyvtár néven működött tovább. 1950-ben létrejött Nagy-Budapest, így a könyvtárnak vállalnia kellett az ide csatolt városok és községek ellátását is. Hat év alatt huszonhárom fiókkönyvtár létesült.
1955-től a hálózaton belül a legmagasabb szintű közművelődési könyvtárnak minősítették a központot, ugyanakkor a társadalomtudomány és az újkori történelem országos jellegű szakkönyvtára is lett.
1964-ben létrehozták a zenei gyűjteményt, 1968-tól pedig a szociológia országos szakkönyvtárává minősült a könyvtár. Ez a legnagyobb szociológiai gyűjtemény az országban; a szakkönyvtári ellátásban, szolgáltatásokban országos hatókörű; szisztematikus szakirodalmi feltárást végez a hazai szociológia területén. Ezután évtizedeken keresztül lényegében nem változott a központi könyvtár gyűjtőköre.
A könyvtár az utóbbi fél évszázadban a tájékoztató szolgáltatások gazdag választékát építette ki: analitikus és ajánló bibliográfiák készültek. Az igényes kiadványokat képviselte a Budapest Történeti Bibliográfia hét kötete, amelynek folytatása napjainkban számítógépen készül. 1964-ben indult az irodalmi folyóiratok és tanulmánykötetek analitikus katalógusa, amely ma már ? a Szociológiai Információval együtt ? CD-ROM-on is hozzáférhető számos fővárosi és vidéki könyvtárban. Az 1931 óta a Wenckheim?palotában működő központi könyvtár igénybevétele 1952-től ugrásszerűen megnőtt. A használók zöme értelmiségi, többségük egyetemista, főiskolás lett. Hiába növelték belső átalakításokkal az olvasótermi férőhelyek számát, az igényeket egyre nehezebben lehetett kielégíteni. Az igazi megoldást a régi épületek bővítéssel egybekötött rekonstrukciója jelentette, amelyre a főváros anyagi forrásaiból és nagyarányú kormánytámogatással 1998 és 2001 között került sor. A végeredmény egy impozáns, világszínvonalú könyvtárépület lett, ehhez illő szolgáltatásokkal és igénybevétellel. Az épületegyüttesben a Sárkányos gyerekkönyvtár is helyet kapott.

Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár, Deberecen

Cím:
4026, Debrecen Piac u. 8.sz.
fax:
52/502-471
telefon:
52/502-471
Tevékenység rövid leírása:
A Hajdú-Bihar megyei könyvtár a megye szívében sokféle és sokszínű szolgáltatással várja az olvasókat.

Online Szakmai Telefonkönyv, cégregisztráció ©2005-2018 Tudakozó Rendszer Kft.
Minden jog fenntartva!
Magyarország térképes cégkeresője, útvonaltervező, tudakozó, online telefonkönyv:
Kft, Bt, NYRt, Zrt. kereső.