Értékelje a céget!
21 találat 1 | 2 | 3

Pilisi Parkerdő ZRt.

Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zrt.

Cím:
8500, Pápa Jókai u. 46.
telefon:
89/513-100
fax:
89/513-100
Tevékenység rövid leírása:
A Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zártkörűen Müködő Részvénytársaság a Balaton-felvidék és a Magas-Bakony erdeinek kezelője, az állami tulajdonú erdővagyonból 62410 hektáron gazdálkodik. A részvénytársaság erdőterületének 76 százaléka Veszprém, 15 százaléka Zala 9 százaléka Győr-Moson-Sopron megyében található.Ez Magyarország második legerdősültebb tája.A Magyar Állam, mint az erdők tulajdonosa elvárja a részvénytársaságtól, hogy a kezelésére bízott erdőterületén megvalósítsa a természetközeli, tartamos és fenntartható erdőgazdálkodást,a temészetvédelmi oltalom alatt lévő területek szakszerű kezelését, biztosítsa a magánszféra hatékonyságával vetekedő gazdálkodási tevékenységet, és maradéktalanul feleljen meg az egyre markánsabban megjelenő össztársadalmi igénynek- az erdők közjóléti és közcélú feladatainak- kielégítésében.
A Bakonyerdő Erdészeti és Faipari Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál folyó munkát a cég pápai központja irányítja, koordinálja, és ellenőrzi. Itt határozzák meg -összhangban a törvényekkel és a változó társadalmi elvárásokkal-a közép-, és hosszútávú stratégiai feladatokat, célokat is. A jogi képviseletet a Zrt. központja látja el.A társaság három legfontosabb üzletága: az erdőgazdálkodás, a vadgazdálkodás, fafeldolgozás, ezek vertikálisan és horizotálisan is egymásra épülnek. Ehhez kapcsolódóan komoly kereskedelmi és szolgáltatási feladatokat végzünk.

Kisalföldi Erdőgazdaság Rt.

Cím:
9023, Győr Corvin u. 9.
telefon:
96/529-450
fax:
96/529-450
Tevékenység rövid leírása:
Cégünk erdőgazdálkodással foglalkozik.

Hajmás Község Önkormányzata

Cím:
,
:
:
Tevékenység rövid leírása:
Hajmás és Szentbalázs község körjegyzőségben vannak.















A Surján patak völgyében sajátos természeti adottságok - enyhén mediterrán jellegű éghajlat, erdők, kevés termőföld - szabják meg a gazdálkodás feltételeit. E vidéken régtől az erdőművelés, a növénytermesztés és az állattenyésztés volt a megélhetési forrása az itt élőknek. A Zselic erdeiben számtalan gombafaj kínálja magát gyűjtésre, itt már a gyerekek is jól ismerik az ehető példányok előfordulásának helyét, sőt szívesen megmutatják a turistának is. A környéken barangoló tél végén a hóvirágban gyönyörködhet, amely mint egy szőnyeg, úgy borítja be a domboldalakat. Az erdők jellemző cserjéje a ruszkusznak nevezett szúrós csodabogyó, a faállomány elsősorban cseres, tölgyes, ezüsthársas. Hajmás írott története a XIV. századig vezethető vissza, 1346- ból való ugyanis az az okirat, melyben először említették a nevét. Ekkor egy családi osztozkodás tárgya volt, s a Győr nemzetségtől Szerdahelyi Dersfy Péter birtokába került. Egy 1425-ből való dokumentum Haghmas alakban írta a falu nevét. A krónikák egy fokozatosan fejlődő településről adnak számot, ahová feltehetően Mária Terézia és II. József idején telepítették be a német ajkú lakosokat. A svábok megjelenése kihatott a falu képének alakulására, ugyanis kétholdas telkeket alakítottak ki, s így nagy távolságra kerültek egymástól a házak. A Fő utca például 2-3 kilométer hosszan is elnyúlik, de csak néhány ház van benne. Ezt a részt egykor Németfalunak nevezték, míg a magyarok lakta sűrűbb beépítettségű részt ( a mai Kossuth utcát) Magyarfalunak. A sváb népviselet sokáig tartotta amgát, ám napjainkra már csak az idősebb asszonyok őrzik a ládafiában a beliner kendőt és a klumpát, s a német beszédet is elhagyták. A község lélekszáma a XIX. század végéig fokozatosan nőtt, a századfordulótól azonban folyamatosan csökkent. Az egyedi természeti adottságokat igyekezett kihasználni a lakosság, a nehezebb domborzati körülmények között is jól gazdálkodtak. Elsősorban kis- és középparaszti réteg alakult ki. A föld művelését sokáig a lovak segítették, a traktor csak az 1960-as években jelent meg. Az évtized végén kezdett nagyobb számban elköltözni a lakosság, sokan a közeli városban telepedtek le. A rendszerváltás idején 12-en igényelték vissza az egykori földjüket, ma a többség 10 hektár alatt gazdálkodik. Egy helybéli azonban vállalkozásszerűen próbál a mezőgazdaságból megélni, közel 50 hektár feletti földterülete van és húsznál több szarvasmarhája.

A kis zselici falu jelentős erőfeszítéseket tesz a környezet szépítésére. A víz és az áram természetes része a portáknak, nagyon jó a telefonos kiépítettség, ám a gáz és a szennyvízcsatorna még csak a jövő tervei között szerepel. Több eladó ház is van a faluban, közöttük akad olyan, amely három teleknagyságú. Hajmás vezetői szívesen látnák a telephelyet kereső vállalkozókat, az ilyen nagy terület például fűrészüzemnek kínálhatná magát. Egy befektető már megvetette a lábát, az egykori tsz-iroda és a mellette lévő telek az ősztől ládaüzemben ad helyet, s ezzel együtt a helyieknek a munka lehetőségét is kínálja. Az idén hozzáfogott az önkormányzat a hajdani iskola épületének felújításához is, korszerűsített falai közé közösségi helyiségeket, a falu házát álmodják.

A falu közigazgatásilag a szentbalázsi körjegyzőséghez tartozik, az óvodás gyerekek is oda és Gálosfára járnak, az iskolások a Szentbalázsi Körzeti Általános Iskolában tanulnak. A község egészségügyi ellátása megfelelő, hetente egyszer látogat Hajmásra a körzeti háziorvos. Az idősek és a gyerekek ellátását falugondnoki szolgálat segíti, ő gondoskodik az ebéd szállításától egészen a gyógyszerek beszerzéséig mindenről.

Hajmás vezetői a következő évektől az idegenforgalom fellendülését remélik, a térség települései közös ajánlattal várják a turistákat. Itt a háborítatlan nyugalom, az erdők szépsége kínál kikapcsolódásra lehetőséget, a szomszédos településen azonban hasznosításra váró meleg vizes kutak is vannak. A helybeliek most barátkoznak a gondolattal, hogy falusi szálláshelyet is kialakítsanak, s bekapcsolódjanak a Surján völgyi programkínálatba.

Szolgáltatásaink:
-önkormányzat,
-polgármesteri hivatal,
-közigazgatás,
-közszolgáltatás,
-turisztika,
-idegenforgalom,
-kulturáli programok,
-településfejlesztés,
-pályázat,
-kultúra,
-rendezvényszervezés

Sapiro-Transz Faipari Kft.

Cím:
4320, Nagykálló Rákóczi telep
telefon:
42/595-509
fax:
42/595-509
Tevékenység rövid leírása:
Cégünk 2002-ben alakult, családi vállalkozásként működik. Fő tevékenységeink: beltéri ajtók gyártása tömör fából, valódi fa furnérozással, ill. festhető MDF-ből egyedi méretben, nagy színválasztékban, magas minőségben. Ezen kívül foglalkozunk még falépcsők, falburkolatok, bútorok (konyhaszekrények, konyhafrontok, előszobabútorok, hálószobabútorok) és egyéb belsőépítészeti termékek gyártásával egyedi méretben és kivitelben. Kültéri (tömör fa, ill. műanyag) nyílászárók forgalmazása, illetve kültéri fa nyílászárók gyártása, beépítése is szerepel tevékenységeink között. Telephelyünkön nagy választékban kínálunk fűrészárut (borovi fenyő, vörösfenyő, bükk, tölgy, kőris, juhar, cseresznye, dió stb...) alapanyagokból.

Vértesi Erdészeti és Faipari Rt.

Cím:
2800, Tatabánya Dózsakert u. 63.
telefon:
06 (34) 316-733
:
06 (34) 316-733
Tevékenység rövid leírása:
A cég elsősorban erdőgazdálkodással foglalkozik.

Abádszalóki Magán Erdészeti Kft.

Cím:
5241, Abádszalók István király út 15.
telefon:
59/535-319
fax:
59/535-319

Online Szakmai Telefonkönyv, cégregisztráció ©2005-2018
Minden jog fenntartva!
Magyarország térképes cégkeresője, útvonaltervező, tudakozó, online telefonkönyv:
Kft, Bt, NYRt, Zrt. kereső.